REPRODUKTÍV TÖRTÉNELEM - 19-20. század: A szimptotermális módszerek

   Az előző történelmi részt a Számítás-hő Módszer kialakulásánál hagytuk abba, ma innen megyünk tovább.
   
   Az alaptesthőt figyelő módszereknek ugyan már van tudományos alapja, ellenben a Naptár Módszerrel, ami csak találgatás, de még mindig ott tartunk, hogy a termékeny időszaknak csak a végét tudjuk pontosan megállapítani. Az ovuláció előtt azonban a védekezés nelküli szex még mindig nagyon sok nemkívánt terhességet eredményez. Ezen fog változtatni a méhnyaknyák felfedezése és megfigyelése.
   A méhnyaknyák jelenségét először Felix Pouchet írta le 1847-ben, de csak 1954-ben jött rá Dr John Billings, hogy ennek a megfigyelésével pontosan be lehet határolni a termékeny időszakot a ciklus során. 1964-re készült el kidolgozott módszere, a Billings Ovulációs Módszer, amely kizárólag a méhnyaknyák-minta követésén alapul. Ezzel jelentősen lecsökkent a hibázás lehetősége, amennyiben a termékeny időszak alatt absztinenciát gyakoroltak a párok. 
   A Billings Módszer publikálásának évében egy amerikai szülész, Dr Edward O'Keefe felfedezte és leírta a méhszáj változásait a ciklus során, én ennek a termékenységgel való összefüggéseit. Azt is ő javasolta először, hogy a nők saját magukon figyeljék ezeket a jeleket napi szinten, így meg fogják tudni állapítani, hogy mikor termékenyek.
   Ennek a két új jelnek a korábbiakhoz való hozzáadásával alakult ki végül a Termékenységtudat vagy Szimptotermális Módszer, ami mindezeket a megfigyeléseket ötvözi, ezért olyan hatékony megfelelő alkalmazás esetén.

Ciklusgörbe vezetése applikációban

   A Szimptotermális Módszer (Kettős Ellenőrzés Módszernek is hívják) a termékeny időszak elejének és végének a meghatározásához is 2-2 jelet vesz figyelembe, hogy tuti legyen a dolog, ugyanis a jelek nem mindig vannak összhangban egymással. A termékenység kezdetét az Ogino-Knaus és a Billings Módszert együttesen nézve tudjuk megállapítani, a végét pedig a Billings és a Hőmérséklet Módszer alapján. Ehhez jön hozzá, mintegy megerősítésként, a méhszáj változásainak a megfigyelése. 
   Természetesen a Szimptotermális Módszernek is vannak variációi, különböző irányzatok különböző szabályrendszert alkalmaznak, de mindegyiknek az előbb felsorolt jelek napi szintű megfigyelése és táblázatban vezetése az alapja. Egy irányzatot emelnék csak ki ezek közül, az egyetlent, amit a katolikus egyház is elfogad és támogat (rengeteg pénzt adtak kutatásokra és a módszer kifejlesztésére), ez pedig a Természetes Családtervezés. Ennek az irányzatnak a legszigorúbb a szabályrendszere, a termékeny időszakban absztinenciát gyakoroltat, ezért ez a legbiztonságosabb módszer, ha fogamzásgátlásról van szó, tökéletes alkalmazás esetén 99.6%-os védelmet biztosít.

   Remélem, hogy érdekesnek találtátok a bejegyzést, és most már látjátok, hogy a Termékenységtudat nem egy légből kapott valami, hanem komoly kutatások és felfedezések állnak a hátterében. Továbbra is arra bíztatok mindenkit, hogy ossza meg a véleményét a hozzászólás résznél, aki pedig szeretné elsajátítani a módszert, jelentkezzen okatatásra valamelyik elérhetőségemen! 😉

Reproduktív cunami, avagy a hormontermelés és a ciklus formatálása

   Bizonyos események olyan hatással vannak a reproduktív hormontermelésünkre és ezáltal a ciklusunkra, mint egy természeti katasztrófa egy falura: mindent elsöpör, újra kell kezdeni az építkezést. Mintha megnyomnád 'a rendszer visszaállítása' gombot, és ezáltal minden létező korábbi adat és beállítás nyomtalanul kitörlődne.

   Ilyen esetekben a ciklusgörbék számozását újra kell kezdeni, a módszer fogamzásgátlásra való használatakor vissza kell térni a kezdeti szabályokhoz az ovuláció előtti viszonylag terméketlen időszakkal kapcsolatban. De mik is ezek az események?

   1. Kihordott terhesség és szülés: A fogantatás pillanatában a szervezet átáll a várandósság sikeres lebonyolítására, a ciklus megszűnik, más folyamatok zajlanak a testünkben, más hormonok játszanak főszerepet. Ez a hosszan tartó, nagymértékű változás akkora "sokkot" okoz a hormonháztartásunknak, és annyira el van foglalva a szervezetünk az új helyzettel, hogy teljesen elfelejti, mi volt előtte, hogyan csinálta, amit csinált. Szülés után (a szoptatástól függően) hónapokba, vagy akár 1-2 évbe is beletelhet, míg a ciklus visszaáll a normális működésre, és lényeges eltéréseket tapasztalhatunk a terhesség előtti állapothoz képes. Teljesen megváltozhat a hossza, a nyákmintázat, a vérzés időtartama és intenzitása stb. Ezért fogamzásgátlás esetén nem lehet a régebbi adatokra alapozni, újra végig kell járni a különböző szabályok fázisait, fel kell építeni a biztonságos rendszert. Babatervezésnél a ciklusadatok nem annyira lényegesek, csak a nyákot és az ovulációt kell figyelni, akár az első menstruáció előtt is újra teherbe lehet esni.

   2. Spontán vetélés vagy művi terhességmegszakítás: Az előzőekben leírtakhoz képest ezek a folyamatok kisebb mértékben sokkolják a szervezetet, mert a terhesség nem annyira előrehaladott, rövidebb idő alatt ér véget. A menstruációs ciklus is néhány hónapon belül biztosan helyreáll. Azonban, ha a módszert fogamzásgátlásra szeretnénk használni, akkor egy ilyen esemény után is elölről kell kezdeni a görbék számozását és a különböző szabályok alkalmazását, mert sose tudhatjuk előre, hogy mennyire fognak megváltozni a ciklusadatok, fő a biztonság.

   +1. Hormonális fogamzásgátló alkalmazása: Ez egy bonyolultabb helyzet. Már említettem, hogy a mesterséges hormonok teljesen kiiktatják a ciklust, minden természetes folyamatot leállítanak menopauza állapotot idézve elő. Viszont a kutatások azt is bizonyítják, hogy a szervezet nem felejti el teljes mértékben, ami előtte volt, ha valamilyen probléma "megoldására" írták fel a gyógyszert, az ugyanúgy vissza fog térni, amikor abbahagyjuk a szedést. Ha az autódnak csúszik a kuplungja, mindegy, milyen hosszú időre állsz meg az autópályán és állítod le a motort, amikor újra elindulsz ugyanúgy csúszni fog. A mesterséges hormonok is sokkolják a szervezetet, de másképp, mint a természetesen létrejövő folyamatok. A tabletta elhagyása után akár 1-1,5 év is eltelhet, míg a ciklusunk normalizálódik és a hormontermelés helyreáll, de a korábbi problémák nem fognak megszűnni. A ciklusgörbék számozása azonban minden ilyen esetben újrakezdődik, mindegy, milyen hosszú ideig alkalmaztuk a hormonális fogamzásgátlót, nem alapozhatunk a régi adatokra, kockáztatva egy nemkívánt terhességet.

   A szülés-szoptatás és a hormonális fogamzásgátló abbahagyása egyébként speciális esetnek számít, pont azért, mert a szervezetnek hosszabb időbe telik visszaállni a normális működésre. Ilyenkor van egy-két extra szabály, amit alkalmazni kell, ha nem akarunk babát, ezeket egy külön oktatás folyamán sajátíthatjátok el, nem tartozik bele az alaptanfolyamba.
   Remélem, hogy hasznosnak találtátok a mai bejegyzést is, várom a hozzászólásokat, és ha kedvet kaptatok a módszer megtanulásához, jelentkezzetek! 😉

Mit kell tudni a vetélésről?

   A pozitív terhességi teszt többnyire örömöt hoz a családba, ám sajnos nem minden várandósság tart 9 hónapig, és nem mindig lesz belőle baba a végén. Az első trimeszter különösen érzékeny időszak, gyakorlatilag bármelyik pillanatban bármi megtörténhet. Ezért is van az, hogy nagyon sokan magukban tartják az örömhírt, amíg le nem telik az első három hónap, akár babonából, akár azért, mert a magzat esetleges elvesztését talán könnyebb feldolgozni, ha még nem tud róla az egész világ.
   Személy szerint én a második terhességemről csak akkor beszéltem a családnak, amikor már vége lett, és akkor is csak megemlítettem, hogy tudjanak róla, tanulva az első esetből, amikor szétkürtöltük, aztán magyarázhattuk el vagy százszor, külön mindenkinek, hogy mi történt.
   A vetélés a leggyakoribb spontán esemény, ami miatt egy várandósság megszakadhat, épp ezért osztottam meg veletek a történetemet és fontosnak tartom, hogy beszéljünk róla.

   Magyarországon vetélésnek hívják a terhesség betöltött 24. hete előtti megszakadását, amikor 500 gramm súly alatti, életjelenséget nem mutató magzat születik. A legtöbb vetélés még a 12. hét előtt következik be. A várandósság korai szakaszában bonyolult, összetett folyamatok játszódnak le, bármilyen apró hiba a sejtek osztódása, differenciálódása során később komoly károsodáshoz vezethet. Ha ezt a szervezetünk észreveszi, nem engedi tovább haladni a terhességet.

   Vannak olyan rizikófaktorok, amikre nincs befolyásunk, ilyenek például az anatómiai elváltozások, genetikai rendellenességek, korábbi műtétek, PCOS, stb. Vannak azonban olyanok is, amiken tudunk változtatni, pl. dohányzás, drog- és alkoholfogyasztás, nem megfelelő táplálkozás. Nagyon ajánlott ezekre már hónapokkal a babatervezés előtt gondolni, a szervezetnek időre van szüksége, hogy megszabaduljon a káros anyagoktól. Ha akkor kapunk észbe, amikor már a kezünkben van a pozitív teszt, nagy valószínűséggel elkéstünk.

   A vetélésnek több típusát különböztetjük meg, a kezelés is ezektől függően változik:

   - Fenyegető vetélésről beszélünk, amikor alhasi görcsöket és hüvelyi vérzést tapasztalunk, de a méhszáj nem nyílik ki, a terhesség tovább fejlődik. Ilyen esetben sok pihenés, magnézium- és progeszteronpótlás és bő folyadékbevitel segíthet megmenteni a fejlődő embriót.

   - Inkomplett vetélésnek nevezzük, amikor a görcsök és vérzés mellett a méhszáj kinyílik. Ilyenkor nagyon gyorsan megkezdődik a terhesség kiürülése, a folyamatot nem lehet megállítani. Ennek lehet a következménye a komplett vetélés, amikor a méhüreg teljesen kitisztul a vérzés során. Ha bármilyen szövet esetleg visszamarad, azt művi úton el kell távolítani.

   - "Missed" abortion, avagy nem lezajlott vetélés: ez az az eset, amikor a terhesség fejlődése megszakad, az embrió vagy a magzat nem mutat életjelenséget, de a vetélés nem indult be spontán. Ezt háromféleképpen lehet "kezelni". Ha a fejlődés nem rég szakadt meg, rendszeres kontrollvizsgálatok mellett várhatunk néhány hetet, hátha magától beindul a folyamat és nincs szükség beavatkozásra. A második lehetőség a gyógyszeres "elhajtás", amikor a beadott injekciók késztetik a méhet összehúzódásra és az elhalt embrió kilökésére, ez a módszer hetekig is eltarthat és folyamatos megfigyelést, rendszeres vizsgálatokat igényel. A legegyszerűbb és leggyorsabb (de nem biztos, hogy a legjobb!) megoldás a műtéti befejezés (missed abortion), ami az abortusztól csak abban különbözik, hogy esetünkben az embrió már nem él.

   A már folyamatban lévő spontán vetélés esetén is néha szükség lehet a műtéti beavatkozásra, hogy elkerüljük a túl nagy vérveszteséget, ezért minden esetben orvoshoz kell fordulni, amint alhasi görcsöket vagy hüvelyi vérzést tapasztalunk a várandósság során!

   A statisztika azt mutatja, hogy azoknál a nőknél, akik tudják, hogy várandósak, a vetélés előfordulása durván 10-20%, ha viszont az összes megtermékenyítést nézzük, akkor ez az arány 30-50%-ra emelkedik. (Vagyis lehet, hogy már többször elvetéltél, de nem is tudsz róla. Mi??? Neee!) 35 év alatt körülbelül a terhességek 10 %-a végződik vetéléssel, míg 40 éves kor fölött 45% (30 éves kortól egyre növekszik az esélye). A nők nagyjából az 5%-ánál egymás után kétszer történik vetélés.  

   A hivatalos orvosi álláspont szerint a harmadik alkalom után beszélhetünk fennálló termékenységi problémáról,

( - amit előszeretettel emlegetnek meddőségként, de én nem szeretem ezt a szót használni, mert úgy hangzik, mint egy megmásíthatatlan ítélet, nem pedig mint egy átmeneti állapot, - ) ekkor kezdik csak el kivizsgálni a háttérben álló lehetséges okokat. Nem kívánom senkinek, hogy idáig jusson.

   Remélem, ma is tanultatok valamit, leginkább azt, hogy megfontoltan és tudatosan, előre érdemes készülni a babavállalásra, hogy a lehető legalacsonyabb szintre csökkenjen a vetélés esélye, de ha rajtatok kívül álló okok miatt mégis megtörténik, figyeljétek a jeleket és időben menjetek orvoshoz!

   A Termékenységtudat segíthet a várandósság korai megállapításában és ezáltal a bajra utaló tünetek felismerésében. Fontosnak tartom a kivizsgálást ezek jelentkezésekor, ugyanakkor úgy gondolom, hogy a testünk nagyon jól tudja, hogy mit csinál, bíznunk kell benne, nincs feltétlenül szükség orvosi beavatkozásra, hagyjuk érvényesülni a természet törvényeit! 😉